2010. november 30., kedd

Az első bemutató

Kaptam két lehetőséget a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtártól, hogy kicsit több embernek megmutathassam kezem munkáját. Az első most hétvégén, december 4-én, azaz szombaton lesz, amikor a gyöngy állataimat tehetem közszemlére. Nem kiállítás ez, mindössze fel lesznek sorakoztatva, s megnézhetik a betévedő gyerekek (mert a gyermekkönytári részben lesz mindez, több más kézműves foglalkozással párhuzamosan), hogy miket lehet gyöngyből készíteni.

Sőt, a program úgy lett meghirdetve, hogy  a vállalkozó kedvűekkel gyöngy pókot is készítünk. Azért lett a pók a választott állat, mert azt érzem eléggé egyszerűnek és gyorsan elkészíthetőnek (még ha mégoly kevéssé karácsonyhoz kötődő jószág is). Az egyszerűséget értem úgy is, hogy el tudom magyarázni. Hogy aztán a valóságban ez mennyire fog menni, majd kiderül. Vannak félelmeim, mert a magyarázás nem tartozik az erősségeim közé. De majd meglátjuk, mi sül ki belőle.

Az elején két bemutatkozási lehetőségről írtam. A másik egy héttel később lesz, amikor bő egy hétre a gyöngy ékszereim lesznek kiállítva egy vitrinben. De erről majd bővebben akkor.

Ismét néhány gyöngy állat

Van még pár jószág, amelyekről készült kép. Meg persze akad olyan is, amiről eleddig nem sikerült rendes minőségű képet csinálni. De majd talán hamarosan.

Ez az elefánt az általam legjobbnak tartott minta alapján készült, mellesleg egy könyvben találtam. Tény, hogy nem kevés anyag kell hozzá, de megtérül a befektetés.


Valahogy rendes macska mintát nagyon nehezen találtam, vagy csak az igényeim voltak túl nagyok, hogy nem tetszett a többi. Ez a fekete-fehér macs nem az a kecses, hajlékony állat, inkább egy igazi, masszív kandúr. A bajsza is elég csálén áll. Viszont a színe alapján pont úgy néz ki, mint az egyik saját (mármint valódi) macskánk, amely az utóbbi időben pár hétre eltűnik, aztán megint pár hétre itt van velünk, majd megint eltűnik. Gyanús.

 
A kutyákért annyira nem rajongok, de ez jól néz ki. Amúgy nem is saját "használatra" készült, hanem megrendelésre. Sőt, ha jól emlékszem, három vagy négy darabot is kellett már készítenem belőle.


2010. november 28., vasárnap

Barna csipkés gallér

Többeknél is láttam már ezt a gyöngygallért, s nekem is megtetszett. Ebből biztosan készítek még más színösszeállításút is, csak még ki kell találni, hogy milyet. Vagy azt, hogy hogyan lehet picit változtatni rajta, hogy benne legyen, ha csak egy kicsit is, a saját fantáziám, ötletem.


Gyöngyékszerekből egyébként ezek a típusúak, mármint a gyöngyallérok állnak legközelebb hozzám, ilyesmiket szeretek készíteni leginkább.

2010. november 27., szombat

Majom

Állatos napot tartok eszerint. Jöjjön még egy a végére.

Szintén rendelésre készült ez a majom is. Küzdelmes volt, mert a fülénél vagy négyszer kellett a drótot átfűzni ugyanazon a gyöngyszemen, ráadásul még el is szakadt, mikor kicsit erősebben próbáltam beigazítani. De azért csak sikerült.


Szarvas

Kíváncsi vagyok, hogy vajon mennyi idő lehet egy ilyen színvonalú (bonyolultságú) állatfigura mintáját kitalálni, megalkotni. Vajon mennyi próbálkozás, újrakezdés kell hozzá, míg létrejön pl. egy ilyen szarvas. Értem én, hogy az állatok szinte mind egy sablon alapján készülnek (hengeres test, lábak, fülek, stb.), de azért el kell tudni képzelni, hogy vajon az éppen soron következő sornak mekkorának kell lennie, hogy pont jól jöjjön ki majd a teljes test, meg minden.


Aztán ki tudja, lehet, hogy én látom rosszul, s könnyebb dolog ez, mint hiszem. Akárhogy is van, a kész minta alapján már könnyedén lehet ilyen figurákat készíteni. Anélkül igencsak valószínűtlen, hogy ennyi megfűzött állatom lenne, s ennyi képet tehetnék fel róluk.

Az agancsához nem biztos, hogy a fekete drót volt a legmegfelelőbb választás. De legközelebb bölcsebben választok majd színt.

A pegazusok földhözragadt rokona

A pegazusokhoz, mint írtam, a ló alapot használtam. Sok más állatfigurához hasonlóan ehhez is  a http://mk.perles.pagesperso-orange.fr/ oldalról találtam mintát.

Pegazusok

Kaptam egy megrendelést pár hónapja, hogy készítsek valami jószágot, ami aranyos, rózsaszín, szép, meg minden. Törtem a fejem egy darabig, hogy mi felelne meg leginkább ezeknek a feltételeknek. Végül arra jutottunk, hogy egy pegazus megalkotható így is. A ló mintája adott volt, arra szárnyakat tenni pedig már nem nagy ördöngösség. Végül megszületett ez a rózsaszín-fehér pegazus.


Hozzáteszem, ettől a színvilágtól én magam elhatárolódok. Csak a megrendelés teljesítése érdekében vetemedtem ilyen "kislányos" kinézetű ló fűzésére :-D

Sikere lett viszont, s rögtön másvalaki is szeretett volna egy hasonlót, bár szerencsére itt már nem volt kikötés a halvány rózsaszín sörény. Szóval rövid időn belül készült egy másik szárnyas ló is:


A tartásuk sajnos nem olyan büszke, paripához méltó... Vagy a drót vékony, vagy csak simán nehéz a fejük, de mindenesetre eléggé lógatják.

2010. november 25., csütörtök

Kék-fekete

http://www.gyongyok.eoldal.hu oldalon sok szép gyöngyékszer képet látni, sokszor próbálok ötleteket meríteni onnan. Az alábbi nyaklánc is így készült.


Remélem, hogy nem szegek meg vele semmilyen íratlan szabályt, hogy így belinkelem mások oldalát. De ártani biztosan nem ártok vele. Enélkül pedig nem szerettem volna a nyaklánc képét feltenni,  hiszen a minta nem saját ötletem, éppen csak egy picike módosítást hajtottam rajta végre, midőn szalmagyöngyöt tettem bele.

Földtojás

Még tavasszal jött az ötlet, mi nem is hagyott nyugodni, hogy kéne készíteni egy földgömb mintázatú tojást. No nem mintha nagy húsvétozó lennék (finoman szólva)... Az eredmény mindenesetre itt látható.


Hungarocell tojás az alap, mivel arra már korábban rájöttem, hogy a valódi tojáshéj elég törékeny valami (hatalmas meglepetésre ugye). Fogtam egy atlaszt, s rárajzolgattam nagyjából a körvonalakat, s jöhetett a felöltöztetés. Próbáltam az apróbb részleteket is itt-ott megjeleníteni, szigeteket, félszigeteket, néhol a hegyeket is barnával, bár utóbbi sajnos nem mindenhol lett következetes.


Az Antarktisznál kezdtem a munkát, s körkörösen felfelé haladtam, mindig visszaöltve az előző sorba. Európánál szembesültem vele, hogy kontinensünk lényegesen kisebb a többinél, így ott nehezebb volt aprólékosan mintázni néhány területet. De azért sikerült. A végeredmény szerencsére elég jól megfelel annak, mint amit elképzeltem.

2010. november 23., kedd

Azsúros?

Ennek a gyöngygallérnak nem tudom a pontos nevét, sem az eredetét (mármint népi eredetét). Ha minden igaz, azsúros, mivel ugye lyukak vannak benne. Ez volt az egyik első bonyolultabb mintázatú lánc, amit készítettem, s jelenleg is párom egyik kedvence. Sajnos azonban a szál, amire fűztem, nem egészen úgy viselkedik, mint gondoltam, s akkor még tapasztalatlanabb voltam, így mostanra elkezdett pár helyen meggyengülni, megnyúlni. Újra kellene fűznöm az egészet, hogy ismét visszanyerje régi fényét.


A hibát valószínűleg ott követtem el, hogy ezt a vékonyabb fűzőszálat (igazából bőrvarró cérna) duplán kellett volna befűznöm. Az utóbbi pár láncot már dupla szállal készítettem, s láthatóan sokkal erősebbek, tartósabbak is. Hibáiból tanul az ember. Itt látszik, hogy könyvből, leírásokból, képekről tanultam a gyöngyékszerek készítését, senki nem vezetett be a mesterség titkosabb bugyraiba.

Fekete-lila diagonálcsíkos

Egy újabb diagonálcsíkos nyakpánt. Az alapgyöngy fekete színű, matt, a többi fényes, fémes színű lila. Hogy aztán a matt és a fényes gyöngy hivatalosan illik-e egymáshoz, bizony nem tudom. Mindenesetre viselőjének (feleségemnek) tetszik. És az a fontos, nem? :)


Tartozik hozzá egyébként egy ugyanilyen mintázatú/színű karkötő is, de az elfelejtettem lefényképezni.

Kisleveles

Ha jól tudom, az alábbi nyaklánc neve ukrán kisleveles. Sokáig eldolgozgattam vele, ami fura, mivel nem valami nagy a minta, a lánc is visszafogottabb méretű (már a többihez képest, amiket szoktam készíteni).

2010. november 21., vasárnap

Na még egyet

Készítettem egy szarvasbogarat is. Sokaknak ez egy gyöngyfűző könyv címlapjáról lehet ismerős.

Ha már ízeltlábúak

Készítettem korábban pókot is. Hogy miért lila színből, azt bizony nem tudom megmondani :) Valahogy ilyen lett. Talán sok lila gyöngyöm maradt, s valamit kellett vele csinálni. A lentebbi egyik skorpió is ugyanekkor készült, s lett szintén lila.



A gyöngy állatokról kissé kreatívabban sikerült képeket készítenem, mint az ékszerekről. Így került pl. ez a pók a szederlevélre, vagy éppen a skorpió a homokra.

Skorpiók

Skorpióból kettőt is kellett készítenem, persze mindkettőt skorpió csillagjegyűnek. A mintát (sok más gyöngy állat mintájához hasonlóan) egy francia oldalon leltem.



  

Persze avatott szeműek egyből észrevehetik, hogy ezen skorpiók lábainak száma (a valódiakhoz képest) valahogy nem az igazi, nevesen kettővel kevesebb. A minta ilyen, és az én figyelmemet is utólag hívták fel eme tényre. Legközelebb megnézem majd, hogyan lehetne azt a hiányzó két lábat is beilleszteni a mintába.

Lila-fehér leveles

Egy másik gyöngyfűzős oldalon találtam ennek a gyöngygallérnak az eredetijét. Bár a képen kéknek tűnik, valójában fémes lilás színű a mintát adó gyöngy.


Így a blog létrehozása után még a régebbi képeket töltögetem csak fel. Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a világosabb színek dominálnak nálam, pedig nem így van, éppen hogy a sötét, főleg fekete és barna alapok a gyakoribbak. Csak az utóbbi időben készült néhány világos, fehér alapú lánc.

Lila mintás tászli

A kép sajnos nem a legszerencsésebb, mivel a háttérnek használt anyag szintén lila, ráadásul még hajtás is van benne. Azért ennél jobb képeket szoktam készíteni.

Egy másik teknős

Felbuzdulva a lentebb bemutatott teknősön, papíron megterveztem egy bonyolultabb teknőspáncél mintázatot. Szép és jó volt, nem is volt gond addig, amíg a felső részét meg nem fűztem. Akkor vettem észre, hogy sokkal hosszabb a páncél, mint a másik teknősnél. De ekkor már nem akartam szétbontani, hát így maradt. Azért nem rossz így sem.
 

Teknőc

Egy kolléganőm kért meg még régebben, hogy a teknősét, amit egyszer valahonnan kapott, próbáljam meg lemásolni, mert a testvére szemet vetett rá, s ha kettő lenne belőle, mindkettőjüknek lenne egy-egy példány.

A végeredmény, azt hiszem, eléggé jó lett :)



A páncélja peyote technikával készült, a két darabot (hasa és háta) össze kellett varrni, s belülről egy erős, szivacsos anyaggal töltöttem meg. A lábait és a fejét a gyöngy állatoknál szokott módszerrel csináltam meg.

Kolléganőm, aki rendelte, annyira felbuzdult az eredményen, hogy utána "törzsvásárlóm" lett, több minden más gyöngy állatot is rendelt még.

Az első kép




Egy fehér alapszínű diagonálcsíkos lánc. Sajnos a kapocs felrakása után vettem csak észre, hogy a végén lemaradt a záró minta. Egyszer majd erőt veszek magamon, s kijavítom, mert így nem éppen tökéletes.

Egyébként erre a láncra mondták már többen, hogy akár esküvőre is simán elmenne. Bár magamtól ilyen kijelentést nem merészeltem volna tenni (annál szerényebbek gondolom magam), de meg kell hagyni, hogy az esküvőnkön tényleg jól mutatott volna párom nyakában. De ez a lánc akkor még nem volt meg, s az igazsághoz tartozik az is, hogy amit viselt, azt is én készítettem, és azért az is szép volt :) Örültem is, meglehetősen, mikor mondta, hogy az én kezem munkáját szeretné aznap felvenni.


2010. november 20., szombat

Ezt is megértük...

Üdvözlök minden látogatót, kit a sorsa vagy a véletlen e blogba hozott. Némely gyöngyből készített "alkotásomat" szándékozom itt közzétenni az érdeklődők számára. Hogy férfiember létemre miért is merészelek gyöngyfűzésre vetemedni, ami a többség szemében inkább női szórakozás, majd elmesélem hamarosan.

A blog címe pedig? Hát, valamit csak ki kellett találni. Az általánosan elterjedt gyöngyfűzős blogos címek kissé távol állnak tőlem, így valami olyat címet próbáltam adni, ami köthető is a témához, de mégis más egy kicsit.